Csak a rend kedvéért   - Komolyan tudsz gondolni egyetlen mondatot is, amit nekem szánsz? – sivította az asszony, majd a kezébe vett egy fakanalat és azzal hadonászott tovább. – Hát milyen férfi vagy te? Hát milyen férj vagy te Lajos? - Rossz? – hallatszott egy ártatlan,…

Mindenek felettE világ egyetlen, gyönyörűszép s örök.Oly titokzatosak s mélyek a tengerek!Oly kedvesek napjainkban az örömök!Csak az elmúlás úr, az úr mindenek felett.Szántók sima nyakában a virágmedálfeketébe játszik, ha jönnek éjfelek.Fellobbantja a holdfény, rajta…

Diméda és Édriel  Hosszú, fekete, vászon kabátban, csuklyával a fején üldögélt Diméda Szigélisz az Ordas Orvvadász nevű kocsma egy távoli sarkában álló asztalánál. A hölgy éppen itala fölé hajolt és az elvállalt feladatának részleteit gondolta végig magában. Hosszú,…

Meg akarom szerezni Halkan jöttem,nem kísért zaj, rivalgás.Nem üdvözölt a földem.Itt hízik a dinka lárma,fullaszt a hivalgás.Én túrtam ki,amit úgy hívok: enyém!Szeretnék itt maradni,még meg akarom szerezninevető szíved én.Fáj, nagyon fáj,hogy én ily önző vagyok!S néhány…

A bús világ két szerelmes gyermekeEltakart arccal állunk a pusztában a szerelvények előtt,Szél kapkodja maszkunk és viszi az égen a sok sötét felhőt.A kezed fogom és szinte érzem gyorsan lüktető szívedet,Csak mi vagyunk feketében ezen a késő őszi reggelen.A boldog emberek…

Az igazi harcos (jelenet)    A kis asztalnál, hatan-heten ülték körbe Györgyöt. Minden szem a volt katonára szegeződött, és olyan csend volt, hogy még a légy zümmögését is hallani lehetett. - És a tenyereddel mi történt? – kérdezte valaki izgatottan a kis hallgatóság…

Vándorúton Hepehupás úton járok, szakítok egy emléket minden bokorról, s mindig int az ág, ha odébb lépek. Dalolni szoktam, miközben lassan-lassan ballagok. Mégis, mégis minden szépet, jót s kedveset elhagyok. Megtörülni poros arcom megállok majd, ha lehet. S úgy szeretném…

RóladÁtjutottál a világnak már vagy legalább húsz évén,És még mindig ott állsz egymagadban a pusztaság mélyén.Néhány barát és a magány maradt csak meg hű társadnak,Meg egy-két ábránd, mely felsért sebeket vagy megvigasztal.És szemed néha könnyes,- persze ha csak senki…

Üldöző, ölető, tagadóEngem is vesztembe rúgtatok,táltosüldöző István király,táltosölető Terézia!Táltostagadó jelen napok.Fehér falak között állok,messzenéző révülésben,megjárom a nagyvilágot,de nem hallik sehol léptem.Magas füvek közé megyek,Napot fogok, Holdat…

SárkánytáncMegremeg minden, mikor a hatalmas testek a földet érik, Az arany és a fekete sárkány egymás húsát tépik.Éles karmok szakítják széjjel a vastag pikkelypáncélt,Titánok küzdelme dúl egy soha nem kívánt világért.Milliárdok állnak magatehetetlenül alattuk,És…

Rosa caninaMellé temessenek.Zenélnek a fák. Körüldöngik a méhek a virágos koronákat, s e folytonos zajgás hasal a levegőre, föl-alá kúszik a fakopáncs az árok fölé hajló, vén, magas fűzfán. Fácánkakas kiált a térdig érő fű özönében, szól a kakukk, trillázik a…

Bosszú    Péter, Tibi és Csaba unalmas pofával ültek a nagy fehér asztalnál és ettek. A munkahelyi étkezdét vagy inkább szűk konyhát, betöltötte a rágó szájak csámcsogásának vad zaja. A három férfi élvezettel falta az otthonról hozott ebédet, s villák mohón csaptak le…

Övé a világMerengve s szíveknek háttal.Csend omol, az elmúlás közel,hallgat az ég, őt nem űzöm el.Övé a táj, a madárdal,övé a világ. S aki ölel.Értem jött most, és nem űzöm el.Számomra megszűnik a zaj,örök időkig alvó leszek.Sírva sír, eljön és eltemet.Hideg és…

Gondolok rádSzakadó esőben kereslek a város falai között,Hátha megtalállak régi vágyaidnak romháza mögött.Kívülről nyelem az esőt, belülről nyelem a könnyeket,Fáj, hogy egyedül vagy a magánnyal és én nem lehetek veled.Jól ismert terek és jól ismert padsorok áznak…

Csigaház    Egy csigaházban lakunk. Kényelmes kis házikó, nincs vele semmi baj már évek óta. Értem ezalatt azt, hogy nem szorul renoválásra. A szomszéd, aki egyébként német, meg is mondta: „Das muss nicht renoviert werden.” Azért ráférne már egy vakolás. No, meg persze a…

 Beáztam  Jóleső érzéssel dobtam magam hanyatt a kanapén, belesüppedve a puha barna bőrbe. Percekig néztem a plafont, a semmit bámulva. Látom már mi itt a lényeg, de nem akarom kimondani. Mielőtt bárki bármi mélyenszántó, lélekbevágó leírást várna, megnyugtatom,…

Alszol?Már a holdfény szobámba vág,megtapad egy borosüvegen.Vetetlen és kemény az ágy,most az asztal mellett a helyem.Csak feküdj le, sötét szemű,körülpárnázva nem leszel itt,de átjár az a létszerűbódultság, mely belőlem eszik.Nyugtasd meg, halkítsd szívedet,kiforog az átok…

 Ha lenne még időHa lenne még idő, talán mesélhetnénk még egymásnak,Sorsokról, szívekről, dolgokról mik örökre szétváltak.Nyugtatgatnánk egymást szelíd érintésével a testnek,Hogy minden jóra fordul a végén, elég ha hiszünk benne.Még válthatnánk pár búcsú…

 A Mindenségen osztozom veled Tépd ki belőlem a csillagokats a fénycsorgató napot: szívemet,vájd földből lett húsomba a fogad,a Mindenségen osztozom veled. Serkentsd ki véremet a körmöddel,a felhők ízét lopd ki a számból,de szeplőtelen lélekkel jöjj el -az én…

 Ketten vagyunkKetten vagyunk a komor, bezáruló sötétségben,Az ég felhős, nem ragyog le ránk a csillagoknak fénye.A bánat és fájdalom szagát fújja lelkünkbe a szél,A természet hallgat a fagyban, a fákon megül a dér.A hideg mélyen rágja be magát testünk kérge…

Remény Szótlanul lépdeltünk a behavazott utcán. Néha önkéntelenül csoszogni kezdtünk, mert az aszfaltra itt-ott apró jégpályák is telepedtek. Erőtlenül, de szapora ütemben mintha szilánknyi gyémántok csillantak volna fel előttünk az utcai lámpák fáradt fényében.…

 Igazi kincs  Lassan járta a csillagokat és már több mint két évezrede úton volt, de lába meg sem érezte a megtett fényéveket. Látott ezer dolgot, s száz csodát, átélt már rengeteg örömteli pillanatot és varázslatos percet, de valahogy úgy érezte nincs helye a…