Szenftner Gergely: Csigaház (novella)
2012.06.10. 19:01
Csigaház
Egy csigaházban lakunk. Kényelmes kis házikó, nincs vele semmi baj már évek óta. Értem ezalatt azt, hogy nem szorul renoválásra. A szomszéd, aki egyébként német, meg is mondta: „Das muss nicht renoviert werden.” Azért ráférne már egy vakolás. No, meg persze a virágágyást is gondozni kellene, mert Ő mostanság nem igen ér rá, így kezdenek kókadni a virágok.
Ezen kívül egy szavam nem lehet a házikó ellen. Bár hozzá kell tennem, hogy a garázs sem valami nagy. Ezeket a csigaházakat nem építik hatalmas bejárattal, ennek hála, már másodszor húztam meg a kocsi visszapillantó tükrét. Bosszantó egy dolog.
Egyet viszont kijelenthetek, a háziasszony (nyugodj meg, csak itt hívlak így) remekül főz és ezt részben a konyhának köszönheti. Ott bizony van minden kütyü, amihez én nem értek, de nem is akarom megtanulni, mikét használhatja őket az ember. Ha jobban belegondolok… nemrég panaszkodott, hogy egy új sütő kellene már. Sajna a hűtő se a régi. Mondjuk ki: a konyhára is ráférne egy felújítás.
A többi lakrész viszont teljesen rendbe van. Kifogásom nincs ellene, hisz ez egy vérbeli csigaház, egy igazi szerelmi kuckó, hogy ne kelljen tovább ragoznom. Kuckóról jut eszembe. Tegnap már a harmadik rugó tört el az ágyba, hogy a fene essen belé. Két hete ráugrottam és sajna a lába is meglazult, így arra is ráférne egy alapos ácsmunka.
Ezektől eltekintve egy teljesen masszív ház. Csak hát a tető… az nem valami tartós. Nem színezem a dolgot, múlt héten volt egy nagyobb eső és beáztunk, de nem is akár hogyan…
El akarok költözni. (Téged is viszlek, ne félj!)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.