VilághangBolondítót, ész rablóját,erősekkel is bábozóthirdetnek a magasló fák,ráz ki a légbe a bozót.Hosszabbodó napok pedziks a verandán ülő illat,bőrünk alól már kitetszik,már ha lépünk, szinte ringat.E sejtés nekünk milyen jó!Örül a szem, meleg kristály,vágtat a…

  Nehéz útról érkeztélTudom, hogy hozzám igen nehéz útról érkeztél, És közben nagyon sokat sírtál, nyögtél, szenvedtél. Úgy nézel ki, mint egy megkínzott, kóbor kutya, Vagy mint egy molyrágta, régi, megunt ruha.   A hajadat a viharos szél kócolta össze, Míg…

 Ma megint megkörnyékeztélMa megint megkörnyékeztél, te eszméket buktató tetszhalott gondolat. Megint felnőttél, átkos anyád zsíros tején csüngve, felemésztetted beteg szívét s emiatt szeretlek. Ma még megtűrlek, – s holnap is ma van – de takarodj belőlem ha…

 Béke a völgybenFordulj sarkon, indulj, menj el,legyen itt hagyni szokásod,utánad zsongó szememmelvallok: mindig megbocsátok.Lökj el, csalj meg, szép ott állnimint bárki másra elcserélt,és küzdeni egy jottányijavulással szerelmedért.Lesz egy nap, majd odamegyek,sápadtan vársz…

 Távol az égtől, a földhöz közelTávol az égtől, a földhöz közel,Régi álom, mi hajtást növeszt.Egy minden kertben növő álom, Egy kék szempárban bújó száron.Honnan a gyökér le a mélybe törekszik, A lélek tavából a vizet kivenni. És jó a forrás ebben az esetben,…

 Doppel Moral   - De kérem uraim, ezt így nem lehet. – méltatlankodott Förmer Zoltán műszakvezető. – Ez nem illik a munka szelleméhez. Végezzék rendesen a magukra bízott feladatot, ha már megkapták a lehetőséget, hogy pénzt kereshetnek. - Úgy lesz Förmer úr.…

 Vigyél ki a pokolbólItt az ég csillagtalans az utcát járom csak magam,nem kísér egyetlen egylélek, nem tudom, hová megyek.De nincs jobb felé merre,pokol köve, pokol berke,szaggatódik a májams másutt évülnek mindahányan,szörnyen remeg az énekmár a számban, szörnyen féleks…

 A zölden zöld réten  Mindig öröm volt látni azt a szép, mosolygós arcod,Ahogy hosszú hajadba a szél bele-bele kapkod.Ahogy szemeidben megcsillan egy boldog szerelem fénye, Tudod ezt látva értettem meg igazán, mennyit is ér az élet.Az egész olyan volt, mint egy soha el nem…

 A kifli két vége   - Még kiflit is kell vennem. –kiáltott Lajos – Kell még kifli. - Komolyan mondom, veszünk kiflit, csak hagyd már abba. – szólt Bálint. - De tényleg ne felejtsük el. - Ahelyett, hogy itt fecsérlitek a szót, inkább el kellene indulni valami…

 A jó hallgatóság   Kozma Tamás gyorsan szaladt fel a lépcsőn, közben pedig zsebében turkálva kulcsát kereste. Nyitotta az ajtót, majd vidáman kiáltotta el magát, miközben lábáról lerúgta a cipőt. - Megjöttem! Hát itt vagy. Gyere együnk valamit. Bementek a…

 A tűz mellől nézniFél könyéken, hanyatt fekveszegzem szemem odafentre,lángok tánctere az arcom,mellemet jól kidagasztomlevegőből jót szippantván,hanyatt fekve puszta hantján.A hallgató égre a Holdföl ma kövér képpel hatolt,izgató-erős a fénye,hogy ha felleg száll…

    Volt egyszer egy lányVolt egyszer egy lány, és volt egyszer egy csoda,De a csoda elmúlt és csak a lány maradt.A lány meg barátja lett a csendnek,Ki nem nyújtott mást, csak helyet a tehernek.Naphosszat ült egyedül a szobában,Mialatt a magány befonta a házat.A…

 Irány haza!   Horváth Márton lassan és részegen lépkedett hazafele, egy panelházakkal teletűzdelt lakótelep mellett, mivel nem rég tették ki törzshelyéről. Magas, kövér teste ide-oda imbolygott a meleg nyári éjszakába. Kopaszodó fejét élénksárga baseball sapka…

Sümegi Tamás: Pőrén (vers)

2012.04.15. 18:20

 PőrénA falu végén heverek pőrén,ahogy jöttem asszony öléből én,testem sós vizén ég, a föld tapad:por ráfoltoz, sugarak ringanak.Készülnek az izmok, tüdőm fújtat,meleg kavicsok jólesőn szúrnak,s fákból, bokrokból kiváló szagokmár hívogatják a mozdulatot.Akárki…

 Jó veledJó veled lenni a csendes éjszakában, Nézni együtt miként lóg az eső kövér lába.Fülembe zárni halk szavaid, kedves hangodat, Hallani szép szíved, hogy hevesen megdobban.Jó megbújni ölelő karjaid között, Mikor az ég villámlik és hangosan dörög. Felnevetni,…

 Jövőkép   A kicsiny konyhába a már vénülő Rajnics Béla, az asztalnál ülve öreg pipáját tisztogatta, amikor is belépett felesége. Az asszony szeme körbejárta a kopott helyiséget és egyből megakadt a mosogató tányérokkal teli szegletén. - Béla, te átkozott, hát…

süti beállítások módosítása