Övé a világ

Merengve s szíveknek háttal.
Csend omol, az elmúlás közel,
hallgat az ég, őt nem űzöm el.
Övé a táj, a madárdal,
övé a világ. S aki ölel.
Értem jött most, és nem űzöm el.

Számomra megszűnik a zaj,
örök időkig alvó leszek.
Sírva sír, eljön és eltemet.
Hideg és kemény föld takar,
őrizni akar, és elfeled.
Madarak, csak csicseregjetek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.