A tűz mellől nézni

Fél könyéken, hanyatt fekve
szegzem szemem odafentre,
lángok tánctere az arcom,
mellemet jól kidagasztom
levegőből jót szippantván,
hanyatt fekve puszta hantján.
A hallgató égre a Hold
föl ma kövér képpel hatolt,
izgató-erős a fénye,
hogy ha felleg száll eléje,
rögvest átviláglik rajta,
derékban azt elszakajtja.
Száz más elsiet mellette,
összeúsznak nem is messze.
A menny ma milyen eleven!
Itt milyen békés s jó nekem!
Milyen boldog, meleg a tűz,
barátot vonz, vadakat űz,
annyira más föld, ég régi
színjátékát innen nézni!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.