Egy reggel

 Persze aztán az élet megihlet, és hanyatt vágod magad az ágyba. No, akkor majd azt hiszed, menten felfalod a világot, mint egy falat tortát, de mint tudjuk kedves Mindenki az élet, ezután dobja elénk a legsavanyúbb részleteit.

- Igen én is kérek kávét. – az érdes férfihang, dörmögve kérte a fekete italt.

- Hogyan iszod? – kérdezte a kedves konyhatündér, aki a pult mögött forgolódott.

- Két cukorral és tejjel. – mondta fáradtan, szinte küszködve a szavakkal.

- Nincs cukor, sajna elfogyott. – közölte.

- Akkor csak tejjel… - törődött bele sorsába, hogy kávéját cukor nélkül kell meginnia. Sebaj, csak ébressze fel valami ebből a rossz álomból.

- Tej sincs.

- Akkor jó lesz tisztán, csak meleg legyen. – lassan felemelte fejét és egy halvány mosolyt erőltetett borostás arcára.

- No, és ha hideget kapsz csak, akkor mi lesz? – tette fel a kérdést incselkedve a lány.

- Úgy is jó.

 Egy komisz pöttyös bögre csattant az asztalon. A férfi mélyen fölé hajolt, majd lassan szájához emelte, szürcsölve belekortyolt, de menten elfintorodott, hisz ilyen rossz kávét még életében nem ivott. A hideg keserű löttytől szörnyű émelygést érzett a gyomrában.

- Jó? – kérdezte csengő hangján a könnyű léptű lány, s szinte hangtalanul telepedett elé egy székre.

- Remek. Régen ittam ilyen jó kávét. Még hidegen is jó. – mondta a férfi szelíden, majd a bögréből felpillantva a vele szemben ülő arcába nézett. Elvarázsolták a zöldes barna szemek és a csintalan mosoly, mely az apró ajkak szegletében bújt meg komiszul.

 Egy darabig szótlanul ültek egymással szemben. A férfi megitta kávéját, aztán lassan felállt és így szólt:

- Azt hiszem, megyek… - szemét lesütve a padlót leste, mintha direkt kerülné a lány tekintetét.

- Maradhatnál még egy kicsit. – szólt kedvesen. – Korán van még.

A férfi nem szólt semmit csak az ajtó felé vette az irány. Megragadta a kilincset és kitárta az ajtót, de nem lépett ki, hanem, mintha elfelejtett volna valamit, kezét a kilincsen hagyva visszafordult.

- Szia. – szólt a férfi.

- Szia. – kis csend következett, majd gyorsan hozzátette. - Petra.

- Tibi.

Ezzel a férfi kilépett a házból.

A bejegyzés trackback címe:

https://jenokovetei.blog.hu/api/trackback/id/tr744825395

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása