Az én hazám

Mennyit bántottalak te ártatlan gyermek ,
kicsi hazám sírja szerelemnek,
bölcsője búnak bajnak
hol az álmok éhen halnak.
Ahol a gazdagból a pénz mártírt csinál s bárót
a tömegre vezényli vérünk az ágyút
ahol a restség fél egészség
s nemet mondani vak merészség.
Mennyit átkoztalak, vágytam más vidékre,
kicsi hazám ne tekints az égre
ágyékod meleg álom
s kötél egy más világon.
Mégis hiányzol kicsi ország,
hiányolom tested melegét,
hogy öledbe fekhessek
szemed mint tüzes ég
anyám vagy és szeretőm
jel vagy a homlokon
Káin vagyok a felejtés túl van a dombokon.


2012. július 3. Kook and de Zaan