Szorvána és Heléna
A hatalomszerzés

  A következő történet arról fog beszámolni, hogyan jutott hatalomhoz Heléna Fenel Imériában és hogyan kezdte meg kiépíteni uralmát Szorvána Fenel a Birodalomban.

  Egy ködös novemberi éjszakán a Birodalom egy eldugott kis szegletében- Imériában- született egy ikerpár. Mindketten lányok voltak. Szüleiktől a Szorvána Fenel és a Heléna Fenel nevet kapták. Heléna volt a fiatalabb, olyan egy perccel. A lányok annak ellenére, hogy ikrek voltak nagyon különböztek egymástól személyiségileg. Helénának szőke haja volt és nagyon segítőkész, társaságkedvelő, kedves természete. Szorvána pont az ellentéte volt. Neki fekete haja volt és visszahúzódó természettel rendelkezett, nem törődött a világgal, sem benne az emberekkel. Mogorva volt és csendes, azonban remekül tudta maga mellé csábítani az embereket- kiváltképpen a férfiakat- , ha érdeke úgy kívánta.
  Szorvána így- természetéből kifolyólag- eléggé háttérbe szorult testvére mellett mind a család, mind a különféle társadalmi kapcsolatok- mint az iskola, vagy a barátok- tekintetében. Szorvána viszont nem is bánta ezt. Az emberek nem értették meg, még saját szülei sem. Ők azt akarták, hogy legyen olyan mint Heléna, vagy legalább próbálkozzon meg vele. Ez azonban lehetetlen volt Szorvána számára.
  Heléna mindig a valósághoz, az élet biztosította élvezetes és szép dolgokhoz vonzódott. Szerette az állatokat és szabadidejében sűrűn járt el segíteni különféle szervezeteknek, hogy segítsen a szegényeken, a nyomorékokon, a sebesülteken és úgy általában a rászorulókon. Éjszakánként gyakran eljárt szórakozni és igen népszerű volt a férfik körében. Sokan őt tartották a legszebb nőnek a Birodalom ezen szegletében. Szorvána ezzel szemben igyekezett mereven elutasítani a valóságot és mindenfajta gyenge érzelmet- mint együttérzés vagy szeretet- megvetett. Saját magát helyezte a világ elé és igyekezett egy saját maga által kreált fantázia világba menekülni. Lenézte testvérét, aki szerinte ostobán túl sokat áldozott a mihaszna emberek életének jobbátételére. Szorvána nem volt kevésbé szebb, mint testvére, azonban ő mindent megtett, hogy ne keressék az emberek a társaságát. Ezzel természetesen nagy sikerrel járt és egy idő után, még kiemelkedő szépsége ellenére is, úgy élt az emberek között, mintha csak levegő lett volna. Fojtogató, fagyos levegő.
  Mikor Szorvána betöltötte huszadik életévét elhagyta otthonát. Senki nem tudta, hogy hová szökött, hogy mi lehet vele, vagy hogy mit szándékozik csinálni. Az igazság az volt, hogy senkit nem is érdekelt igazán, még saját apját és anyját sem. Mindenki örült neki, hogy Szorvána, a természet egy nagy hibájának tartott teremtménye végre eltűnt mérgező személyiségével együtt.
  Szorvána a Birodalom egyik legelhagyatottabb területére szökött, a varázslók és szörnyek földjére, amit a Haragvóságnak neveztek. Ezen a területen a Birodalom nem volt hajlandó fenntartani a rendet. Valójában nem is lett volna képes rá, így a terület a hataloméhes varázslók és mágusközösségek harcterévé vált, akikkel semmilyen hadsereg nem húzott volna szívesen ujjat. A mágusok itt rendezték be lakhelyeiket, vették körbe magukat az őket kiszolgáló és védelmüket megszervező tanítványaikkal, akik többnyire náluk gyengébb varázslók voltak. Itt tesztelték frissen megalkotott varázslataikat, míg mindent megtettek annak érdekében, hogy kiirtsák az érdekeikkel szemben elhelyezkedő többi varázslót és mágusközösséget. Úgy általában az itt élő mágusoknak egyetlen egy nagy célja volt, mégpedig, hogy minél nagyobb hatalomra tegyenek szert és istenné válhassanak. Ha nem is abszolút értelemben véve istenné, de a halandó világ tekintetében majdnem mindenhatóvá. A mágusok főképp azért a Haragvóságban telepedtek meg- ami egyébként az ő állandó harcaik és pusztításaik nyomán nyerte el a jelenlegi nevét- , mivel rengeteg az ősi korokból származó mágikus tárgy és hely volt megtalálható a területen. Egy-egy ilyen tárgy- például egy kard, vagy egy nyaklánc- gyakran hatalmas előnyt biztosította tulajdonosa számára külöféle tulajdonságaikból kifolyólag.
  Itt Szorvánának hamar felismerték fogékonyságát és tehetségét a mágiahasználat, a természet és a világ felépítésének, működésének terén, így sikerült az egyik legnagyobb befolyással rendelkező

varázslócsoportosuláshoz csatlakoznia. Új közegében, a varázslók között Szorvána már nem volt annyira visszahúzódó, mint szülőföldjén Imériában. Könnyedén maga köré csavarta a mágiahasználókat, férfiakat és nőket egyaránt. Azonban ez nem jelentette, hogy jobban kedvelte volna őket, mint bárki mást. Ugyanúgy megvetett mindenkit maga körül, mint eddig, azonban természete kígyószerűbbé vált, így ügyesen palástolta természetével mély gyűlöletét és megvetését.
 Szépségével, éles elméjével és hazugságaival, állkedvességével hamar megnyerte magának a közösség fiatal vezetőjét, Szeptuszt Hiraldot, aki messze a legnagyobb mágikus tudással és hatalommal rendelkezett a többiek között. Szorvána a varázsló szeretője lett és minden megtett, hogy minél több tudást és mágikus tárgyat tudjon megszerezni tőle.
  Egy idő után- bár ezt senki nem tudta- Szorvána már messze a legmagasabb szinten állt a mágiahasználat terén a közösségben. Maga talált ki új varázsigéket és különféle bájitalokat. Megnövekedett hatalma ellenére nem fordult szembe a mágustársasággal, mivel úgy számította, hogy azok még a hasznára lehetnek a jövőben. Titkon folytatta kutatásait a nekromancia- halottidézés, halál mágia- és a démonológia- démonidézés, szörnyidézés, más világokból származó mágikus esszencia által végrehajtott varázslatok- terén.
  Kutatásai során végül rájött, hogy a mágusok által úgy vágyott istenné válás elérhetetlen azon keretek között, amelyet a Haragvóság területe és mágikus kisugárzása nyújtani tudott számukra. Ekkor elhatározta, hogy elhagyja a mágusközösséget, amelynek addigra már több vetélytársa is akadt a környéken, akikkel folyamatos, véres háborúban álltak. Ezekben a harcokban Szorvána soha nem vett részt, ugyanis nem akarta, hogy olyan helyzetbe kényszerüljön, hogy fel kelljen fednie valódi képességeit. Mindazonáltal fejébe vette, hogy megszerzi magának Haragvóság teljes területét, így mielőtt elhagyta volna a régiót, még titkon meggyilkolta Szeptuszt. Szeptusz testét aztán feltámasztotta és azon keresztül parancsolt a többi varázslónak a közösségben. Így miután elhagyta a mágusokat továbbra is figyelemmel tudta kísérni az eseményeket- hiszen látott a halott Szeptusz szemével és beszédre is tudta kényszeríteni- , sőt már irányítani is tudott egy egész mágusszervezetet. Szorvána útját szülőhelye felé vette, hogy megszerezze magának a terület irányítóját, az egyik császárválasztó kormányzót.

  Helénát nem igazán érintette meg zárkózott és magánakvaló nővére eltűnése. Soha nem álltak közel egymáshoz. Igaz, Szorvána soha nem állt közel senkihez. Heléna hát hamar megfeledkezett eltűnt nővéréről és vidáman folytatta tovább megszokott életét.
  Heléna egy régi szenvedélye volt a színjátszás. Imádta a színpadot és a közönséget. A közönség is imádta őt, nem csak kiemelkedő szépsége és életkedve miatt, hanem azért is, mert Heléna színpadra termett. Kitűnő színésznő vált belőle és minden héten legalább négy-öt fellépése volt Iméria különféle területein, sőt több alkalommal a Birodalom leghíresebb színházaiban is fellépett, játékával szórakoztatta a főurakat és többször magát a császárt is. Híres színésznővé vált.
  Egy alkalommal, mikor a kormányzói színházban lépett fel Imériában, a kormányzó fia, aki nem volt nagy színházlátogató, ellátogatott egy előadására.A férfit Hárszunk Tareknek hívták és hamar beleszeretett a bájos Helénába. Az előadás után meglátogatta a lányt az öltözőjében, gratulált az előadásához és elhívta egy udvari bálba. Helénának tetszett a férfi, aki bár fiatalabb volt nála, de nagy hatalommal rendelkezett, mint a kormányzó utódja, így elfogadta az udvarlást és örömmel vette Harszun bókjait, udvarlását. Céljául tűzte ki, hogy rávegye Iméria kormányzójának örökösét, hogy kérje meg a kezét. Hatalmas dolog lett volna, egy középsorból származó lánynak ez, még akkor is, ha fiatal kora ellenére már sok mindent el sikerült érnie az életben. Hát szándékosan incselkedett, csábította és játszott a férfival, míg el nem érkezettnek látta az időt, hogy közölje vele kívánságát. Heléna számításai beváltak, Harszun azonnal kötélnek állt. Apja ellenkezése ellenére Harszun néhány héten belül feleségül is vette Helénát.
  Heléna a fővárosba- Hrumpsba- költözött egyenesen a kormányzói udvarba. Hamar beletanult az udvari életbe. Idővel mindent megtanult úgy csinálni, ahogy a nemeseknek szokás, még gondolkodni is megtanult a nemesek módján. Elbűvölő személyisége segítségével még azok is gyorsan megkedvelték az udvartartásban, akik kezdetben irigyelték szépségét vagy kifogásolták alacsony származását. Még maga a fejedelem is kibékült a lánnyal, mindazok ellenére, hogy egy nemesi sorból származó nőt szánt fiának. Helénának mindene megvolt, amit csak megkívánt a világon. Olyan gazdagságban élhetett, mint azelőtt soha.
  Gyorsan elterjedt a hír nem csak a tartományban, de az egész Birodalomban, hogy egy egyszerű színésznő hercegnői rangra emelkedett. Heléna így már nem csak szépségével és színészi képességeivel vált híressé és látványossággá, hanem egyedülállóként megszerzett pozíciója révén is.
 A lány gazdagsága ellenére sem vesztette el eredeti énjét. Továbbra is örömmel sietett a rászorulók megsegítésére és a kormányzói kassza révén igen nagyvonalú pénzadományokkal látott el több társadalmilag hasznos munkát végző szervezetet. Gyakran járt a nép között és személyesen vett részt a szegények megsegítésében. A nép szerette. Kész legendává nőtte ki magát a köreikben.
 Aztán olyasmi történt, amire Heléna egyáltalán nem számított. Férje, a herceg, elkezdett más nők után érdeklődni. Ezen meglepődött és nagyon rosszul esett neki, hisz akiknek eddig elcsavarta a fejét, azok utána nem nagyon keresték hosszan más nők társaságát. Mindig ő szabadult meg a férfiaktól, akiket általában csak egy darabig tartott magához közel, amíg örömét lelte a társaságukban és kiélhette rajtuk szenvedélyeit. Kezdetben úgy gondolta, hogy nem kell aggódnia férje flörtölései és ritka eltűnései miatt, azt hitte, hogy teljesen az ellenőrzése alatt tartja a férfit. Azonban kiderült, hogy tévedett. Pletykák kezdtek terjedni a kormányzói udvarban, hogy a herceg megcsalja Helénát több udvarhölggyel is. A pletykákról pedig hamar kiderült, hogy igazak. Helénán hatalmas gyűlölet és féltékenység lett úrrá mind az udvarhölgyek, mind Harszun iránt is. Egyre hidegebbé és visszahúzódóbbá vált a kormányzói udvarban, míg egyre több időt kezdett el tölteni a nép köreiben.
Ahogy telt az idő új pletykák kaptak szárnyra, miszerint a herceg el akar válni feleségétől. Helénának rosszul esett, hogy ezt is először a pletykákból kellett megtudnia és nem személyesen a hercegtől. Viszont Heléna ekkor már nem igazán törődött az üggyel, férje elhanyagolta és alig váltottak néhány mondatnál többet naponta. Látszott a herceg viselkedéséből, hogy legszívesebben megszabadulna a lánytól. Heléna nemtörődömsége azonban nem azt jelentette, hogy gyűlölete akár egy kicsit is apadt volna férje iránt. Szép lassan az egész kormányzói udvart is meggyűlölte. Bosszút akart állni megaláztatásáért, amelyet a hűtlen herceg miatt kellett elszenvednie.
 Egy hideg novemberi délutánon aztán, mikor éppen szokásos körútját tartotta szolgálóival a fővárosban, egy nyomorék botorkált hozzá, akinek hiányzott a jobb karja. Heléna megszánta és pénzt akart adni neki, ám ezt a nyomorék visszautasította. Helyette arra kérte Helénát, hogy jöjjön vele, mert egy távoli földről érkezett idegennek fontos beszélnivalója lenne a hercegnővel.

  Ez az idegen Szorvána volt. Helénát meglepte rég nem látott testvére látványa. Mindketten sokat változtak az elmúlt évek folyamán. Igaz, elsősorban nem kinézetre, hiszen vonzó, nőies alakjuk, kék szemük, csinos arcuk ugyanaz maradt. Szorvána még hataloméhesebb, önzőbb és aljasabb lett, míg Helénában olthatatlan gyűlölet halmozódott fel. Az egymástól mindig is távol álló testvérpár Heléna haragjában és utálatában végre egymásra talált. Szorvána már tudott mindent testvére helyzetéről és érzéseiről, az egyiket a városi szóbeszédek alapján, a másikat kiváló emberismerete, érzékei és mágikus képességei segítségével. Némi szépítgetés és hazudozás keretében Szorvána elmesélte Helénának mivel is és hogyan töltötte el az elmúlt öt évet. Heléna is elmondta az elmúlt évek pontos történetét testvérének. Órákig beszélgettek és talán életükben először akkor tűntek igazi testvéreknek.
  Szorvána célja az volt, hogy meglovagolja Heléna érzelmeit, az égető gyűlöletét és bosszúvágyát, hogy azokat az önös érdekeibe tudja felhasználni. Nem volt nehéz dolga. Üzletet ajánlott Helénának, hogy ő eltudja intézni, hogy a herceg megbűnhődjön tetteiért, úgy hogy közben Heléna ne veszítse el pozícióját és vele gazdagságát. Cserébe csak annyit kell tegyen Heléna, hogy engedelmeskedik testvérének a jövőben. Heléna elfogadta az ajánlatot és ezzel megpecsételte a herceg és a kormányzó sorsát.
  A kormányzót, Shalug Tarekot, Szorvána megmérgezte. Könnyedén megtehette, hiszen tucatnyi olyan mérget ismert, amelyet még hallomásból sem ismertek Imériában. A méreg nem ölt egyből, csak két hét múlva fejtette ki hatását, így az ételkóstoló sem jelentett gondot. A kormányzó után annak fia következett, akit ugyanezzel a módszerrel tett félre az útból. A herceg azonban nem hallhatott meg. Legalábbis teljesen nem.
  Szorvána, ahogy irányította Szeptuszt is- mármint annak a testét- most ugyanúgy átvette a hatalmat Harszun teste felett is. Harszunt pedig néhány nappal apja és önön halála után kormányzóvá koronázták. Ezzel Szorvána és Heléna kezébe került az egész Iméria tartomány irányítása. A dolgok viszont nem mentek olyan egyszerűen. Szorvánát nagyon leterhelte, hogy egyszerre háromfelé kell, hogy bontsa tudatát, hisz már két élőholtban kellett, hogy jelen legyen állandó jelleggel. Ezért segítségért fordult húgához, akit megkért, hogy tanulja ki a nekromanciát addig a szintig, hogy tudjon irányítani és megszállni teljes egészében egy élőholtat. Heléna némi ódzkodás után végül elvállalta a feladatot. Engedelmeskedni kellett nővérének.
  Évek teltek el míg Heléna elég magas szintre jutott a mágiában, hogy képes legyen ellátni a nővére által rábízott feladatokat. Azonban sikerült neki, így mikor Szorvánának el kellett hagynia Imériát, Heléna már könnyedén tudta kezelni férje holttestét.

  Így jutott hatalomra Heléna Iméria tartományban és így kezdte el kiépíteni fojtogató hálóját a cselszövő Szorvána.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.