Csodálatod zengem

Hallom, értem, és tisztelem
gyönyörű szívedet.
Hogy értékes, jó vagy s fényes:
elárul a szemed.

Szavaid melegek s puhák,
velük takarózom.
Nevetésed út, feléd visz:
magam elé szórom.

Minden egyes mozdulatod
csupa báj, meseszép.
Nem elég, s téged nem mond el
semmi szó, se beszéd.

Valakit várok, hogy legyen
- de nem tudom nevét -
csüggedt életösztönömnek
utolsó menedék.

Nem érzem a fájdalmat, bár
talán kínoz engem.
Most ülök, majd járok, még élek,
s csodálatod zengem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.